One planet economy

Annyira találónak és informatívnak tartjuk ezt a kifejezést, hogy bár megpróbálkozunk magyarra fordításával, ahogy ez a főoldalon található „jelmondatunkként” megjelenik, de eredeti, angol formájában is használjuk. Egy másik fordításban talán így lehetne visszaadni: „egybolygónyi gazdaság”.

A kifejezés mögött az ökológiai lábnyomhoz teljes mértékben illeszkedő koncepció áll, amelyet ráadásul – jelen esetben – nem is a környezetvédő mozgalmak kezdtek hangoztatni, hanem jelentős befolyással bíró politikus. „One planet economy” – hirdette meg gazdaságfejlesztési koncepcióját Tony Blair korábbi brit miniszterelnök még 2005. márciusában. Más szóval: sikeres gazdaság, ami a Föld erőforrásainak keretein belül fejlődik. Meghirdetett koncepciójának egyik alapját valószínűleg az a DEFRA és WWF által készített tanulmány adta, amely szerint, ha mindenki úgy élne a világon (olyan szinten fogyasztaná a természeti erőforrásokat és termelné a hulladékot, azaz akkora lenne az egy főre eső ökológiai lábnyoma), mint az Egyesült Királyságban élőké, akkor három bolygóra lenne szükség a fennmaradáshoz. A „One Planet Economy” ezen a politikai szinten egy radikálisan új megközelítés és az első alkalommal történő elismerése, hogy a gazdasági növekedés önmagában és elszigetelten értelmezve nem a siker mérőszáma, illetve egy önmagában elérendő végső cél, hanem az emberekre és a környezetre gyakorolt globális hatásain keresztül kell megítélni!

Az „egybolygónyi gazdaság” azért vált ennyire hangsúlyossá, mert éppen az ökológiai lábnyom számításával nyerhettünk arról információt, hogy kb. az 1990-es évek eleje óta – az emberiség – több természeti erőforrást fogyaszt, mint amennyit az ökoszféra újratermelni képes. Ez ahhoz az állapothoz hasonlítható, amikor egy háztartás a rendelkezésre álló tőkéjét kezdi felélni, és nem a tőke biztosította hozamokból él. Hosszú távon ez nyilván a tőke (akár pénzügyi, akár természeti tőke) degradációjához vezet.

A jó hír az, hogy a lábnyomunk csökkentéséért mi magunk is tehetünk, ugyanis gazdasági tevékenységeinknek – a jó életminőség fenntartása mellett - nem szükségszerűen kellene a jelenlegi nagy ökológiai lábnyommal megvalósulnia.